Irodalom az interneten

Bevezető

Ebben a félévben - sőt, nagy valószínűséggel utána is még egy darabig - az interneten is megjelent irodalmi tartalmakkal foglalkozom. Kutatásomat mindössze feltevésekkel kezdem el, amelyeket a munka során tapasztaltak vagy megerősítenek vagy megcáfolnak.

Az irodalomba sok minden beletartozhat, ezért már az elején három csoportot különítenék el:

Irodalmi folyóiratok

Manapság az ember elvárja egy valamirevaló folyóirattól, hogy internetes elérhetősége is legyen, ahol válogathat a cikkek archívumában. A legtöbb menüpont mindegyiknél megegyezik, de valamiben mindegyik más, és ez az, amire koncentrálni fogok.

"Befutott" kortárs írók/költők

Azok, akiknek a könyveit megtaláljuk a könyvesboltok polcain, nagy valószínűséggel megengedhetnek maguknak egy saját honlapot is. Ezek inkább személyes, bemutatkozó jellegű oldalak az alkotók életrajzával, gondolataival, műveik kritikáival. Nyilvánvaló, hogy ezeken az oldalakon nem fogjuk megtalálni a műveket teljes szöveggel, hiszen azok már a boltokban elérhetők. Helyettük számítsunk egy címlistára, ajánlókra és kritikákra...

Amatőr írók/költők

Befutott kollégáikkal szemben a még fel nem fedezett tollforgatóknak nincs módjuk mindössze ajánlókat közzétenniük, hiszen műveik legfeljebb egy-egy folyóiratban fordulhatnak elő. Itt inkább blogokra számítok, mint kiforrott weboldalakra - és túlnyomórészt teljes szöveggel elérhető művekre.

Az amatőr alkotók kiugrási lehetősége: irodalmi pályázatok

Az interneten folyamatosan hirdetnek meg pályázatokat, amelyek kiváló lehetőséget biztosíthatnak egy amatőr írónak vagy költőnek arra, hogy felfedezzék. A témafigyelés befejezéseként az irodalmi pályázatok figyelésével foglalkozó honlapok is megérhetnek egy bejegyzést.

Pornótól mentes Wikipediát!

Nagy felháborodást keltett a hétvégén, hogy Jimmy Wales és a hozzá csatlakozó szerkesztők tömegesen kezdték el kitörölni a pornográf anyagokat a Wikimedia Commonsból. Az adminisztrátorokat nem a hirtelen elindított megtisztítási projekt dühítette fel, hanem az, hogy mindez a közösség megkérdezése nélkül történt. Wales válaszul lemondott alapítói privilégiumairól, de továbbra is úgy nyilatkozott, hogy szükség volt erre a beavatkozásra.

A Wikipedia másik alapítója, Larry Sanger korábban az FBI-t is megkereste azzal a gyanúval, hogy a Wikimedia Commons helyt ad a gyermekpornográfiának is. Ezt követően a konzervatív Fox News tévécsatorna készített riportot a Wikimedia alapítvány támogatóival, vajon mit szólnak az incidenshez.

Wales a riport hírére döntött a Wikimedia Commons azonnali megtisztítása mellett, mivel egy ilyen botrány erősen csorbította volna a Wikipedia hírnevét.

Wales felhívására adminisztrátorok egy csoportja hozzálátott a szexuális jellegű tartalmak törlésének. Az alapítót azonban sokan támadták, amiért a közösséget nem kérdezte meg a döntés előtt.

Az alapító lemondott különleges jogosultságairól, a pornográf anyagok nagy részét pedig törölték a Wikimedia Commonsból. Bár elsősorban a kemény pornó kiirtása volt a cél, az akciónak néhány ismeretterjesztő jellegű anyag is áldozatául esett. Ezeket az oldal szabályzatának módosítása után visszahelyezik a gyűjteménybe.

Forrás: IT Café

Újabb szarvashiba a Facebookon

A napokban újabb és újabb problémák merülnek fel a Facebookkal kapcsolatban. Alig magyarázták meg a közelmúlt technológiai hibáját, aminek következtében a felhasználók láthatták ismerőseik chatelését, a PC World egy újabb hibára mutatott rá.

A lap munkatársai szerdán fedezték fel, hogy a Facebookon a felhasználók tudta nélkül nehezen eltávolítható alkalmazások települnek fel a profilokba. Az ehhez hasonló szoftvereket kártékony programnak nevezik, amik bizonyos oldalak meglátogatásakor feltelepülnek a háttérben. Az alkalmazásokat csak ideiglenesen lehet letiltani, a végleges blokkoláshoz az adatlapon kell bejelölni a tiltást.

A Facebook szóvivője szerint ezt a hibát is kijavították, a nem tudatosan feltelepített alkalmazások listáját mások nem láthatták.

Forrás: IT Café

A facebook hibája

Tegnap technológiai hiba merült fel a Facebookon. A közösségi oldal felhasználói egy rövid ideig láthatták ismerőseik chatelését. Ezen kívül az ismerősök egymás visszaigazolásra váró bejelöléseit is megnézhették és módosíthatták is azokat. A hibát hamar kijavították, erre az időre leállították a chatszolgáltatást és figyelmeztették a felhasználókat.

Bár a hiba csak rövid ideig állt fenn, mégis a legrosszabbkor jött a közösségi oldal számára. A Facebookot egyébként is rengeteg támadás éri adatkezelési elvei miatt,ezzel az incidenssel pedig aggodalmaikat látják beigazolódni.

Forrás: IT Café

A Google betör az internetes könyvpiacra

Az egyre ígéretesebb e-könyvpiacra való beszállás a Google egyik legkomolyabb kezdeményezése. A The Wall Street Journal szerint az eredeti tervekhez képest ez minimális csúszással, már nyár elején megtörténhet a Google Editions megnyitásával. Az amerikai cég ezzel komoly konkurenciát jelenthet az eddigi főszereplőknek, mint például az Amazon.com-nak.

A Google térhódítása az e-könyvpiacon sosem volt kérdéses, de a cégnek sok problémát okozott a bizonygatás, hogy a Google Editions teljesen független a sokat támadott digitalizálási projektjüktől, a Google Books-tól.

A piac, amire a Google most belép, láthatóan nagy jövővel rendelkezik. Ráadásul merőben más felfogással csatlakozik ehhez a szegmenshez, mint a már korábban jelenlévő versenytársak. Míg a többiek szolgáltatása saját platformot vagy eszközt igényel, a Google Editions nem köti saját platformhoz a szövegek hozzáférhetőségét, amiért a konkurencia igyekezett ezt a vállalkozást meghiúsítani. Eddigi információk szerint a Google megkerüli a másolásvédelmet úgy, ahogy az online tévék és újságok.

A Google leszögezte, hogy a könyvkereskedelemben ő csak a közvetítő szerepet vállalja, így segítve a kis, független kiadókat, akik egyébként nem tudnának megjelenni a vásárlók előtt.

Forrás: IT Café

Jönnek a zettabájtok

Az EMC ma publikálta „The Digital Universe Decade – Are You Ready?” (A digitális univerzum évtizede – felkészült rá?) című tanulmányát, ami az évente keletkező digitális információ mennyiségét méri.

A tanulmányban az áll, hogy 2009-ben a nagy gazdasági visszaesés mellett a digitális információ mennyisége 62 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel ez a mennyiség elérte a 800 milliárd gigabájtot, ami 0,8 zettabájttal egyenlő. 2010-re pedig még több, 1,2 zettabájtnyi digitális információ keletkezését becsülik.

Forrás: IT Café

Riasztó a Gmailre

Manapság egyértelmű problémát jelent az internetes postafiókok biztonsága, hiszen ha valaki megszerzi a jelszavunkat, kulcsot kap a magánszféránkhoz is. A Google ezért vezetett be március 24-én egy új szolgáltatást, ami figyelmeztet, ha fennáll a gyanú, hogy illetéktelenek férnek hozzá a fiókunkhoz. Az új funkció működése egyszerű: a rendszer figyelmeztető üzenetet küld a felhasználónak, ha a fiókba rövid időn belül földrajzilag egymástól távol lévő helyekről jelentkeznek be. Ehhez a bejelentkező IP-címét figyeli a rendszer.

A figyelmeztetés mellett egy link alatt a felhasználó döntheti el, mit tesz a birtokába jutott információ ismeretében. A rendszer felajánlja a jelszó megváltoztatását, de ezt figyelmen kívül is lehet hagyni, ha tudjuk, hogy nem veszélyes behatolás történt.

A szolgáltatás hibája, hogy IP-cím alapján csak megközelítőleg lehet bemérni a bejelentkezés helyét, így ugyanabban a városban vagy országban már nem hatásos.

A Gmail közel két éve teszi láthatóvá a főoldal alján az utolsó bejelentkezés IP-címét, és ez az adat nem is fog eltűnni az új szolgáltatás bevezetésével. A figyelmeztetés szintén a főoldalon, de annak tetején jelenik meg.

Forrás: IT Café

Átfogó fejlesztés a Wikipedián

Áprilisban végrehajtják az enciklopédia eddigi legátfogóbb átalakítását. Először a médiatárban, majd az angol nyelvű változatban vezetik be az újításokat, amelyeknek a fejlesztése már hónapok óta zajlik. Leginkább a szerkesztői felület módosul, de valamelyest a mindenki által látható arculat is korszerűsödik.

A változást bejelentő blogbejegyzésben azt írják, hogy Vectorra cserélik az alapértelmezett arculatot, aminek célja, hogy könnyebben megtalálhatóak legyenek az alapvető funkciók. A tesztoldalon is látható, hogy a felületben radikális változtatások nem lesznek, csak apró finomításokról van szó.

Leglátványosabban a szerkesztői felület módosul. A szöveg bevitele és módosítása egyszerűsödik, a legfőbb cél az újabb webes lehetőségek kihasználása. Az új szerkesztői eszköztárnak köszönhetően elsősorban a hivatkozások és táblázatok beszúrása lett könnyebb. Még az idén várhatóak további újítások azok számára, akik nem értenek a kódokhoz, vagy nem akarnak bajlódni velük.

Az újdonságokat az elmúlt fél évben 500 ezer ember tesztelte, akiknek 80 százaléka a korszerűsített rendszernél maradt, a többiek visszatértek a régire. A fejlesztők ígérték, hogy mindenkinek lehetősége lesz választani a régi és az új rendszerű Wikipedia között.

Forrás: IT Café

A fájlmegosztás legalitása

Spanyolországban eddig is teljesen máshogy tekintettek a fájlmegosztásra jogi szemmel, mint Európa más országaiban. Erre legfrissebb példa egy március 12-én kihirdetett bírósági ítélet, amely egy torrentoldal fenntartójának tevékenységét legálisnak mondja ki.

Az elmúlt években több hasonló eset történt, amikor a jogászok fájlmegosztó magánszemélyek elmarasztalását követelték, de a spanyol bíróságok a törvényekre hivatkozva kimondják: amennyiben az illetőnek nem származik anyagi haszna a védett tartalom megosztásából, nem ítélhető el szerzői jogok megsértéséért.

A legutóbbi ügyben egy vendéglős ellen indult eljárás, aki főként eDonkey linkeket kínált az oldalán. Az SGAE zenei jogvédő szervezet perelte be még tavaly májusban, és követelték az oldal azonnali bezárását. A vendéglős, Jesús Guerra azzal védekezett, hogy oldalán nincsenek reklámok, ő csak linkeket kínál.

A végső ítéletben az áll, hogy ha valaki jogvédett tartalomhoz vezető linkek listáját kínálja, az nem tartozik sem a terjesztés, sem a másolás, sem pedig a közzététel kategóriájába, ezért teljesen legális tevékenység. Arra sem találtak bizonyítékot, hogy Guerrának anyagi haszna származott volna belőle.

Forrás: IT Café