2010. október 4., hétfő
Irodalom az interneten
2010. május 10., hétfő
Pornótól mentes Wikipediát!
A Wikipedia másik alapítója, Larry Sanger korábban az FBI-t is megkereste azzal a gyanúval, hogy a Wikimedia Commons helyt ad a gyermekpornográfiának is. Ezt követően a konzervatív Fox News tévécsatorna készített riportot a Wikimedia alapítvány támogatóival, vajon mit szólnak az incidenshez.
Wales a riport hírére döntött a Wikimedia Commons azonnali megtisztítása mellett, mivel egy ilyen botrány erősen csorbította volna a Wikipedia hírnevét.
Wales felhívására adminisztrátorok egy csoportja hozzálátott a szexuális jellegű tartalmak törlésének. Az alapítót azonban sokan támadták, amiért a közösséget nem kérdezte meg a döntés előtt.
Az alapító lemondott különleges jogosultságairól, a pornográf anyagok nagy részét pedig törölték a Wikimedia Commonsból. Bár elsősorban a kemény pornó kiirtása volt a cél, az akciónak néhány ismeretterjesztő jellegű anyag is áldozatául esett. Ezeket az oldal szabályzatának módosítása után visszahelyezik a gyűjteménybe.
Forrás: IT Café
2010. május 7., péntek
Újabb szarvashiba a Facebookon
A lap munkatársai szerdán fedezték fel, hogy a Facebookon a felhasználók tudta nélkül nehezen eltávolítható alkalmazások települnek fel a profilokba. Az ehhez hasonló szoftvereket kártékony programnak nevezik, amik bizonyos oldalak meglátogatásakor feltelepülnek a háttérben. Az alkalmazásokat csak ideiglenesen lehet letiltani, a végleges blokkoláshoz az adatlapon kell bejelölni a tiltást.
A Facebook szóvivője szerint ezt a hibát is kijavították, a nem tudatosan feltelepített alkalmazások listáját mások nem láthatták.
Forrás: IT Café
2010. május 6., csütörtök
A facebook hibája
Bár a hiba csak rövid ideig állt fenn, mégis a legrosszabbkor jött a közösségi oldal számára. A Facebookot egyébként is rengeteg támadás éri adatkezelési elvei miatt,ezzel az incidenssel pedig aggodalmaikat látják beigazolódni.
Forrás: IT Café
2010. május 5., szerda
A Google betör az internetes könyvpiacra
A Google térhódítása az e-könyvpiacon sosem volt kérdéses, de a cégnek sok problémát okozott a bizonygatás, hogy a Google Editions teljesen független a sokat támadott digitalizálási projektjüktől, a Google Books-tól.
A piac, amire a Google most belép, láthatóan nagy jövővel rendelkezik. Ráadásul merőben más felfogással csatlakozik ehhez a szegmenshez, mint a már korábban jelenlévő versenytársak. Míg a többiek szolgáltatása saját platformot vagy eszközt igényel, a Google Editions nem köti saját platformhoz a szövegek hozzáférhetőségét, amiért a konkurencia igyekezett ezt a vállalkozást meghiúsítani. Eddigi információk szerint a Google megkerüli a másolásvédelmet úgy, ahogy az online tévék és újságok.
A Google leszögezte, hogy a könyvkereskedelemben ő csak a közvetítő szerepet vállalja, így segítve a kis, független kiadókat, akik egyébként nem tudnának megjelenni a vásárlók előtt.
Forrás: IT Café
2010. május 4., kedd
Jönnek a zettabájtok
Az EMC ma publikálta „The Digital Universe Decade – Are You Ready?” (A digitális univerzum évtizede – felkészült rá?) című tanulmányát, ami az évente keletkező digitális információ mennyiségét méri.
A tanulmányban az áll, hogy 2009-ben a nagy gazdasági visszaesés mellett a digitális információ mennyisége 62 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel ez a mennyiség elérte a 800 milliárd gigabájtot, ami 0,8 zettabájttal egyenlő. 2010-re pedig még több, 1,2 zettabájtnyi digitális információ keletkezését becsülik.
Forrás: IT Café
2010. március 30., kedd
Riasztó a Gmailre
Manapság egyértelmű problémát jelent az internetes postafiókok biztonsága, hiszen ha valaki megszerzi a jelszavunkat, kulcsot kap a magánszféránkhoz is. A Google ezért vezetett be március 24-én egy új szolgáltatást, ami figyelmeztet, ha fennáll a gyanú, hogy illetéktelenek férnek hozzá a fiókunkhoz. Az új funkció működése egyszerű: a rendszer figyelmeztető üzenetet küld a felhasználónak, ha a fiókba rövid időn belül földrajzilag egymástól távol lévő helyekről jelentkeznek be. Ehhez a bejelentkező IP-címét figyeli a rendszer.
A figyelmeztetés mellett egy link alatt a felhasználó döntheti el, mit tesz a birtokába jutott információ ismeretében. A rendszer felajánlja a jelszó megváltoztatását, de ezt figyelmen kívül is lehet hagyni, ha tudjuk, hogy nem veszélyes behatolás történt.
A szolgáltatás hibája, hogy IP-cím alapján csak megközelítőleg lehet bemérni a bejelentkezés helyét, így ugyanabban a városban vagy országban már nem hatásos.
A Gmail közel két éve teszi láthatóvá a főoldal alján az utolsó bejelentkezés IP-címét, és ez az adat nem is fog eltűnni az új szolgáltatás bevezetésével. A figyelmeztetés szintén a főoldalon, de annak tetején jelenik meg.
Forrás: IT Café